Olyan ez, mint amikor egy kis falu kitalálja a saját fesztiválját. Egész évben lényegében nem történik semmi, ám kineveznek egy fesztiválhétvégét, amikor a sarki kisboltostól elkezdve, az utolsó cipészig mindenki, a falu összes lakója abból a 3 napból akarja kitermelni az éves bónuszát. Bármi áron.

Ez a karkötő nem kapható a Múzeumshopban via

Valami ilyen érzés kerített minket hatalmába, amikor végigpörgettük a múzeumshop ajánlatát, amivel a rendesen felhájpolt Frida Kahlo kiálltás látogatóit akarják szemfényveszteni. Megnéztük. A hideg is kirázott. Ami nem jön rosszul ilyen forróságban, de ha éppen kicsit művészetről elmélkedünk, pláne ikonokról, akkor azért nem annyira komfortos érzés.

A mexikói bazársoron

Fridával a világon bármit el lehet adni, tornacipőt, meg hátizsákot, tojástartót meg  mobiltokot. Az más kérdés, hogy ez a számtalan tárgy csak úgy "fridakahlo-s", hogy  a család, leginkább a festőnő jogdíj örököse  (unokahúga) kissé elszúrta ezeket a dolgokat, vagy kicsúszott a kezei közül az irányítás, lényeg az, hogy míg a Disney ronggyá keresi magát egy Jégvarázsos bizbazzal, addig a festőnő családja egy vasat sem lát a Fridás bármikből. Még a Casa Azul környékén is számolatlan mennyiségű és minőségű vásárfia tolakszik a turisták arcába anélkül, hogy ezek ellenőrzött, leadózott, jogdíjas holmik lennének. 
De talán nem is a jogdíjon kellene lennie itt a hangsúlynak, hanem azon, hogy ezek az ajándéktárgyak egyfajta minőséget képviseljenek. Ne lehessen Frida ikonságával lemenni kutyába - hogy eléggé plasztikusan fogalmazzunk...

Ilyen fülbevalót sem találni a Múzeumshopban via

A budapesti kiállítás idején mintha Csipkerózsika álmából kezdene révedezni a múzeumshop. A kiállítások látogatói talán hozzászoktak már, hogy egy-egy kiállító művészhez kapcsolódva eddig is lehetett venni albumokat, képeslapokat, ne adj isten ceruzát, persze valutából átfordított forint áron, aminek kevés köze van a relításokhoz. 

Ez a csodás ruha Meska cucc

Fridára rá lehetett készülni. Bár tudjuk, hogy ez a kiállítás nem az a grandiózus bemutató, de mégiscsak először láthatók a mexikói festőnő képei kis hazánkban. Ahhoz képest, hogy most valami miatt ez az esemény olyan lett, hogy aki soha nem  is hallott Kahloról, sőt azt se tudja, hol van Mexikó, az is látni akarja. "Voltál Fridán?" - erre a kérdésre bután lesni ma nem annyira cool, szóval ehhez képest a szuvenír kínálat finoman szólva is lehangoló.

A beleszeretős szoknyatáska innen való

Márpedig még magyar tervezőkkel is együttműködött a Szépművészeti - Nemzeti Galéria, alkottak is  holmikat, ami szép, meg jó, de mivel brutál áron mérik a szinte semmit. Ezen kívül aztán a szokásos kínálat szerint többek között van A/5-ös méretű notesz potom 2.700-ért, ceruza 600,- ért, bögre 2.000-ért, szemüvegtörlő 800-ért, és mondjuk vászontáska 6.000-ért. 
Ezekhez képest a kiállítás katalógusáért megszámított 4.800,- forint baráti ajánlatnak tűnik. Jó, hát a múzeum shopok nem a sarki bazárok, de ennél több kreativítás és reálisabb árfekvés simán elvárható lenne.

Ezt meg tűznénk vadul, főleg ennyiért... egy másik Meska cucc

Igényes, izgalmas, vagy totálisan "Fridás" holmikért minden "Fridarajongó" vagy csak simán divatmániákus megadna egy zsák pénzt. Az a legnagyobb baj ezekkel a drága múzeumi holmikkal, hogy lehangolóak, és pont a fridaság hiányzik belőlük: a színek, a szenvedély, a bujaság, a konvenciók felrúgása
Ha különleges, vagy érdekes, vagy csupán szép Fridás cuccokra vágyunk, akkor legyünk ügyesek és keresgéljün a neten!